2.
Bycket (némileg elváltoztatott néven: Bicke) Sean Penn színész alakította egy 2004-es filmben, amely a gépeltérítési kísérletről szól, és amelynek a címe: A Richard Nixon-merénylet. Niels Mueller rendező egyetlen filmje tulajdonképpen sikert aratott, mindenütt pozitív visszhangja volt, a tíz milliós film végül éppen megtérült. A pontosan másfél órás alkotás eleinte évekkel korábbi időszakba helyezve egy Johnson elleni merényletnek indult, csakhamar azonban Mueller rátalált erre a megtörtént esetre, és hozzáírta a forgatókönyvet. Penn főnyereménynek ígérkezett Bicke szerepére, sokan Oscart vártak tőle, és tény a remek alakítás, mintha karakterére írták volna ezt a jellegzetes megjelenésű, zavaros ideológiákat valló amerikai embert, Byck-ot. Depresszióval küzdött, 1974. februárjában egy éve élt külön a feleségétől, és munkahelyet is kénytelen volt váltani. Magnóra mondta otthonában elferdült gondolatait (innen tudták a nyomozók, hogy mi volt a végső célja), és gyakran emlegette, hogy „csak a pénz számít, Dick”, ahol minden bizonnyal az elnökre gondolt, lévén Dick becenevén gyakran emlegették. Gyűlölet ébredt benne az Amerikai Álom iránt is, amelyért – úgy érezte – mindent megtett; mégsem érte el, és ezt a meghasonlottságot alakította remekül Penn. Byck „kóros elidegenedése és fejlődő skizofréniája” szembeötlő a film utolsó tíz percében, amikor a végső jelenetek képkockáin a férfi „ide-oda tántorog a fedélzeten”, és „ki-be járkál a fülkéből az utastérbe”, közben célzott lövést ad le a másodpilótára. „Poszt kilenc-tizenegy” alkategória született ezzel a filmmel a múvészvilágban. Samuel Byck előfutárként fejezte be életét a repülőgépes fenyegetés előtt negyedszázaddal. A 2001-es kormányzati jelentések egy oldalt szentelnek is a vizsgálat anyagában, amikor példának hozzák Bycket.
A levegőből fenyegetés hatására „azóta rejtett légvédelmi rakétákkal van ellátva a híres épület”. Sőt a fenyegetés nyomán mások is komolyan gondolták a merényletet, de nem ültek repülőre. 1975-ben a kaliforniai Sacramentóban várta fegyverrel az akkori elnököt egy nő egy emelvény alján, Lynette Fromme. A városi parkban egy beszéd elmondásához felsorakozottak között hirtelen Ford elé került. Két testőr pillanatok alatt lefegyverezte. Hasonló esett meg egy héttel később is. Sara Jane Kahn San Franciscoban lépett az elnök elé, ahol a testőrök ismét leteperték.
Obama ellen három terv született, mindhárom lelepleződött, egy eset még megválasztása előtt történt, és a merénylők itt is apróságokon buktak el. A Több mint testőr filmből vettek ötletet, hogy kamerákba rejtsenek fegyvert.
Byck az amerikai filmben elsőre talán pojáca benyomását kelti, azonban karakterébe nézve, a mélyben egy tartással rendelkező és kitartóan makacs, amúgy jóravaló, alapjában becsületes embert ismerünk meg, akit végül szánalommal sajnálunk. Félő, hogy a száguldó és helyenként értéktelen világban ilyen figurák maradoznak le az út szélén. Talán nem is bánják egyesek közülük az értékcsökkenést, hogy remeteként vonulnak majd vissza a szélmalomharc veszteseként. Ha betartják a törvényeket, békén hagyják őket – talán. Tízmillió számra élhetnek ilyen figurák az USA teljes területén, és persze más államokban is.
„Sam Dick sok minden volt, csak nem király. Változás – ez volt a cél… Semmim sem maradt…” Ezt is magnófelvételei között találták az FBI emberei 1974. február 22-én kora délután. Ezek a sorok valóban pontosan ráillenek erre a szerencsétlen emberre.
Vége
Írta: Őzse Balázs 2024-ben
Az írás megtörtént eseten alapul.
