A visszatérő amerikai űrrepülőgép részben katonai jellegű küldetésben és vegyes legénységgel a fedélzetén meghibásodik orbitális pályán az entry interface, a légkörbe merülés előtt. Tervek kidolgozásába fognak a földi központban, hogy visszahozzák a hajót, és éppen közlik velük, amikor hatszázhatvanezer láb magasságban a legénység egyik tagja, a biológusnő rosszul lesz, majd pár percre rá a hajóval váratlanul megszakad a kapcsolat. Közben az egyik délnyugati államban már órák óta keresnek társai egy eltűnt netes szerkesztőnőt, aki korábban űrhadviselési tárgyú kutatásokat folytatott, és a Return To Space elnevezésű űrprogrammal foglalkozott. Az Új-Mexico-i Las Crucesből a közeli hegyekbe, egy mindentől távol eső ranchra tanácskozásra induló netes-szerkesztő társai, egy netes hírportál alkalmazottai egy mesterséges intelligenciaként működő program bevonásával a nő felkutatásába fognak. Csakhamar rátalálnak a mély összefüggésekre, viszont megosztani a nyilvánossággal nincs lehetőségük, az AI csapdába zárja őket, ahol ahogy telnek az órák, és közeledik az éjfél, mind kevesebb a remény a menekülésre.
A Vandenberg AFB-n a sikló fogadását lefújják, a sajtó képviselőit kitiltják, a vendégeket elküldik, mialatt az alelnöki stáb és az Alelnöki Hivatalhoz tartozó küldöttség visszavonul a parancsnokságra. Két dallasi újságíró azonban a Látogató Központ falai között marad, és élő tudósításban pontos információkkal szolgál, ami csakhamar kikerül adásba és az országos televíziókba. A televíziósokat és a velük tartózkodó klímatudóst, Jean La Ruet, a biológus-űrhajósnő anyját elfogják és őrizetbe veszik. A légitámaszponton zárlatot rendelnek el és készenlétet.
Az eltűnt netes-szerkesztőnő a kaliforniai Morro Bay-en egy az éjszaka folyamán ügyeleti rendszerben működő, de most majdnem üres irodaházban, az AP Archivumban arra készül, hogy feltöltsön a két internetre egy kisfilmet az űrprogram visszáságairól és a katonai vonatkozásairól, valamint a kapcsolatáról az Idegennel. A történet az ő és egy arizonai újságíró találkozásával kezdődik, amelyet titokban hoztak létre az óceánparton napnyugtakor. Ennek a férfinek a segítségét kívánja felhasználni leleplező filmje illegális feltöltésére, azonban a netes szerkesztő az utolsó pillanatban visszakozik, és Simone Goronsky meggyilkolja. Az irodaházban a biztonsági rendszer riadót fúj, és a nő felgyújtja az épületet. Elmenekül a helyszínről, de tervét nem adja fel. A feltöltést másik terve szerint szándékozik végrehajtani. Miután az FBI a nyomába ered, az atescaderói erdők felé veszi az irányt.
A nyugati parti esti főműsor időben a média eleinte hallgat, majd a hírzárlat alatt terebélyesedő konfliktus okait találgatja érdemi információ híján, ugyanakkor a pár beavatott sem érti, mi történhetett a Nemzetközi Űrállomásról program szerint visszatérő űrsiklóval. Titokzatos összefüggések sejlenek fel a felső légkör felé tehetetlenül közeledő Nellis-1 rakománya és egyes hírportálok friss információi között: valakik nem akarják, hogy az űrrepülő rakterében szállított biológiai minták – az Űrállomáson növesztett vírustenyészeteket tartalmazó tartályok – visszatérjenek a felszínre, és ezért mesterséges intelligenciákat, számítógépi programokat aktiválnak. Akkor még nem sejti senki, csupán apró jelek utalnak rá, hogy maga a médiafigyelő program blokkolja a mentési műveletsort. Az események a keleti parti idő szerinti éjféltől felgyorsulnak, és az elnököt felébresztik. Amikor az elnök végre tájékozódik az éjszaka közepén, majd tanácsadói javaslatára nagy bejelentésre és a biológiai vészhelyzet kihirdetésére készül, elszabadul a pokol: kiderül, hogy a vírus halálos az emberiségre nézve. A még működő, de már a túlterhelés miatt akadozó telekommunikációs csatornákon kapcsolat létesül a Fehér Ház és a másodlagos űrrepülőtér, a landolásra kijelölt óceánparti Vandenberg légitámaszpont között. Az elnök tájékoztatás kap, miszerint a tartalékhajót, a Nellis-2-t készítik fel egy hajnali startra, hogy a világűr határán a feltételezhetően életben lévő asztronauták átszállhassanak rá, amelyre azelőtt az űrkorszak történetében még soha sem volt példa, majd O’Brian elnököt értesítik, miszerint a nevadai Renóban terrortámadás zajlott le, ahol a célpont egy előkelő hotel volt, valamint néhány száz mérfölddel délebbre, a Las Cruces-i közszolgálati televízió épülete is lángba borult, és pár pillanattal később befut egy következő hír is, miszerint kigyulladt egy kaliforniai irodaház, az AP Hírügynökség egyik archívuma az óceánparti Morro Bay-en. Az elnök válságstábot alakít. Ekkor érkezik a következő hír, amely szerint az Űrprogram indító állomása, a NASA-központ elzáródott a külvilágtól, amelyet nem lehet feloldani, és már nem tudni, mi zajlik a hegy gyomrába épített komplexumban. Két percre rá érkezik a következő bombasztikus hír, ami szerint a vandenbergi kilövőállásban magasodó, és feltöltés alatt álló Nellis-2 egy rejtélyes robbanásban az egész platformmal együtt megsemmisült. Az Elnöki Munkacsoportnak megszakad a kapcsolata a Vendenbergben tartózkodó alelnökkel. O’Brian belbiztonsági vészhelyzetet hirdet, azután élő bejelentkezésre készül az országos televíziókban és az interneteken.
Simone Goronsky Morro Bay-től keletre lerázza üldözőit, majd egy magaslaton rácsatlakozni készül a kijelölt telekommunikációs műholdra. A csatlakozás akadozni látszik, azután elhal, amint a frekvenciák is mind terheltebbé válnak. A nőnek végül blokkolódik a kapcsolata a műholddal, és az üldözők elérik az erdőben. Azonban nem az FBI emberei bukkannak fel, hanem jelzés nélküli és szürke ruhás katonák. A nőt lelövik, az adathordozót elviszik. Ugyanakkor az azonosíthatatlan fegyveresek döbbenten tapasztalják, hogy a tényfeltáró film mégis felkerült a világhálóra.
A Sziklás-hegységbeli ranchon ugyanekkor a kis csoport újságíró felismeri a fenyegetést, rájönnek az összefüggésekre, hogy országos események zajlanak, majd arra a következtetésre jutnak, hogy „Amerikát megtámadták”, és kísérletet tesznek a szerkesztőségük, vagy a Las Cruces-i közszolgálati televízió értesítésére, amelyről az utolsó pillanatban kiderül, hogy megsemmisült, és a vezető hírszerkesztőn kívül – Sharon Douglas - senki sem élt túl ott. Ezt követően már csupán annyi a cél, hogy elérjenek valakit, figyelmeztetést küldjenek valahogyan a nyilvánosságnak a külvilágba, de ez a kísérletük is kudarcba fullad, az AI az elektronikus zárak segítségével távvezérléssel elzárja őket a ranchon. Még egy utolsó értesítést kapnak a haldokló televíziós hírszerkesztő nőtől, aki a kapcsolatuk volt a városi televízióval, hogy egy sokkoló film árasztotta el a Terrát, azután magukra maradnak.
A nevadai Renóban, a hotel előtt robbanó bomba Simone Goronsky hátramaradt autóját semmisítette meg, amit egy médiaelemző program segítségével az Új-Mexico-i szerkesztők szerencsésen ki is nyomoztak, még az elektronikus média aktív, terheletlen időszakában. Az autó mellett tartózkodó Gordon La Rue – a biológus-űrhajósnő, Helen apja elmenekül a helyszínről. Hamarosan kopterbe száll egy ismeretlen nő invitálását követve, aki ígéri, hogy kiviszi a lezárt városból. Azonban a nő megkísérli megölni a férfit, majd légi üldözés után egy, a város határában fekvő légitámaszponton landolnak, ahol a katonák ártalmatlanítják az ügynöknőt. A támaszpont parancsnoka felismeri az újságírót, majd védelmébe vonja, és nem engedi tovább, az eluralkodó káoszba, vissza a légierő területén túli városrészekbe. Ugyanakkor további összefüggések merülnek fel az események között, a helyi parancsnok hasznos információkkal szolgál az újságírónak, mialatt a támaszpont fokozatosan megtelik a most már országszerte elrendelt légtérzár után leszálló utasszállítókkal.
A vandenbergi légierő parancsnoksága időközben szabadon engedi a három fogva tartottat, a dallasi tévéseket és Jeant, majd felültetik egy akkor érkező üres sztratoszféra gépre, amelynek úti célja Washington. Kiderül, hogy maga az elnök rendelte őket a keleti partra. Az okát találgatják, információt azonban nem kapnak. A gép, ahol teljes informatikai zár van és manuális irányítással, kézi vezérléssel repül radarcsendben egyedüliként az Észak-Amerikai légtérben, két óra alatt átér az Andrews AFB-re, ahonnan a légi Nemzeti Gárda fegyveresei kísérik át őket Washingtonba, immár háborús körülmények között. Marylandben polgárháborús állapotok uralkodnak, mert a Judgement Day, Simone Goronsky összeállítása törölhetetlennek bizonyult a média megosztó csatornákon, és a lakosság az utcára vonult, mint mindenhol, és itt már-már a Capitoliumot és a Fehér Házat ostromolja a rendőrség, a hadsereg, a légierő és a Nemzeti Gárda fegyvereseinek ellenében.
Az Új-Mexico-i ranchon a kis csoportnak sikerül a kalandos kitörés az épületből, de a koptereik működésképtelenekké válnak, és ezért ott ragadnak. Hamarosan azonban megérkezik az értük küldött két terepjáró, a szerkesztőségi kocsik, amit társaik küldtek értük a közeli városból. Értesüléseket szereznek a médiában utolsóként felbukkant hírekről – amit ők a birtokon már nem érhettek el -, valamint arról is, hogy az elnök második bejelentkezésére Washingtonból a televíziókban nem kerülhetett sor, a hírügynökségek a televíziókkal együtt megbénultak. Épp, amikor elhagynák a helyszínt, hogy a hegyek közé meneküljenek, szürke ruhás fegyveresek, azonosíthatatlan katonák bukkannak fel, és elfogják, majd elhurcolják őket.
A Fehér Házban a nemzetbiztonsági tanács ülésén részt vevő civilek értesüléseket kapnak az országban eluralkodott káoszról, majd az Elnöki Munkacsoport megtekinti a Judgement Dayt és következtetéseket von le belőle. Kapcsolat létesül előbb Calderon mexicoi köztársasági elnökkel, hogy egy módosított államközi szerződés életbeléptével kibéreljék az ottani egyetlen űrrepülőgépet, a Guatemalát, miután a Hírszerzés szerint kilövés előtti állapotban van. O’Brian hosszú és cseles zsarolással éri el ezt Mexico elnökénél, majd utolsóként létesül kapcsolat földi helyszínnel, Washington és a renoi légibázis között, ahol Gordon La Rue beszámol a fejleményekről, és előadja, hogy Helen lányuk életben van a beblokkolt és irányíthatatlanul orbitális pályán sodródó űrrepülőgép fedélzetén, hogy telepatikus érintkezéssel információkat nyert tőle. Kiderül, hogy a Deisdata nevű AI, a program az, aki irányítja az eseménysort országszerte egy sajátos cél és menetrend szerint. Ezt követően váratlanul kapcsolat létesül a Nellis-1 és az Elnöki Munkacsoport tagjai között. A hirtelen létesült kapcsolat az ereszkedő pályán keringő néma űrrepülővel meglepő, de ez a végső bizonyíték rá, ami szerint egy program végzi a frekvenciák szabályozását. Deisdata Vandenberggel nem enged sem videós, sem hangkapcsolatot, így rejtély marad, hogy mi zajlik ott; nem tudni, az alelnök és kísérete életben van-e, és végeztek-e a kármentesítéssel és az oltással a megsemmisült platformon. A tanács tagjai közül egyesek felvetik, hogy Russel Fillmore alelnök többet tud, mint amit az este folyamán velük megosztott, és hogy gyaníthatóan kapcsolatban van a Pentagon rendszerirányító mesterséges intelligenciájával és Deisdatával is. A hadsereget képviselő tag felveti a felelősségét az éjszaka során történtekben…
folyt.köv.
A sötétség éjszakája egy korábbi amerikai mű, Az Androméda törzs folytatása, ahol – azaz nálam - a halálos vírus, a kristályszerkezetet mutató toxikus anyag már Idegen név alatt szerepel.
